Out, damned spot / Caitlin Hespe, Emilie Syme-Lamont

2021. 04. 15. – 04. 29.

Az Out, damned spot* című kiállítás reflektál a takarítás cselekvéssorozatának tudatalatti impulzusaira és ezzel párhuzamosan a piszok és kosz folyamatosan újratermelődő jelenlétére. Összefogva ezt a két alapvető erőt, a kiállításon bemutatott projekt rákérdez a kontroll és a rendetlenség, a komfort és a fétis, valamint a megtestesülés és az abjekt közötti spektrumok mibenlétére.
A bemutatott installáció a háztartásból, valamint a test ápolásának birodalmából jól ismert elemekből épül fel, és mint a vágy és kiteljesedés helyszíneként fogható fel. Mindkettő az intimitás és a privát szféra területéhez tartozik, ahol a vágyak folyamatos átalakuláson mennek keresztül. Az elrendezés a test szövetéhez közelít, melyben test és ház szimulációk, ahol képtelen zavargások manifesztálódnak függőséggé, kényszeres rutinokká, rituálékká, fogyasztássá és paranoiává.
Milyen vágyként fogható fel a takarítás, a dolgok megtisztítása, vagy épp annak megtagadása?
Milyen folt az, amelyet nem lehet eltávolítani?
Az environment olyan hangokból és anyagokból épül fel, amelyek a reprodukció és a mutáció gyakorlatán keresztül reagálnak ezekre az érzetekre és vágyakra. A textúrák és felületek egyfajta félreértések – a ház és a test egybekapcsolódásai. Repetitív implantátumfoltok. A tetoválás velejáró erőszakossága, hogy bevési az identitás, ideológia és egy külső akarat szimbólumait. A megjelenő stilizált reklámok a fogyasztást hangsúlyozzák, mint a kívánság teljesítésének ígéretét. Az anyagok olyan hangzásképekre emlékeztetnek, amelyek magukba foglalják a Giallo filmzenéit és az ASMR-produkáló effektusokat, félelmet és örömöt kiváltva.
Az Out, damned spot egy kollaboratív projekt Caitlin Hespe és Emilie Syme-Lamont között, ami hosszú beszélgetések folyományaként alakult ki, és ahol többek között a kísértetházakról, az idegenség érzéséről, a horrorfilmek zenéiről, valamint az ébrenlét és az alvás pontos meghatározásáról esett szó.
„A kísértetiesség és a valódi fenyegetés csalogat, és végül elnyel bennünket. Nem a tisztaság vagy az egészség hiánya okozza az abjekciót, hanem az identitást, az egységet és a rendet leromboló tényező. Az, ami nem tartja tiszteletben a határokat, a pozíciókat, a szabályokat. A köztes, a kétértelmű, az összetett.”
Julia Kristeva ’Power of Horror’


*A kifejezést Lady Macbeth használta Shakespeare Macbeth című drámájának 5. felvonásának 1. jelenetében; 30-34. sor. – Alvajárás és téveszmék kíséretében, Lady Macbeth megpróbál képzeletbeli vért lemosni a kezéről, ami annak szimbólumának fogható fel, hogy Ducan király meggyilkolása után bűntudat és őrület kergeti.

_

Out, damned spot* reflects on the subconscious impulse to clean, yet the persistent presence of the stain. Holding these two forces together, the project interrogates the spectrum between control and disorder; comfort and fetish, embodied and abject.
The installation uses signifiers from domestic and bodily realms as sites of the interaction between desire and fulfillment. Furnishings of the domestic converge with the fabric of the body. Both are sites of intimacy and privacy, where desires metamorphosize. The body and the house – where unnamable disturbances manifest into obsessions, compulsive routines, rituals, consumption, and paranoia – is simulated.
What desire is it to clean, to purge, to undo.
What stains cannot be removed.
The environment is built with sound and material to reflect these sensations and processes through methods of reproduction and mutation. Textures and surfaces are misplaced; composites of house and body. Repetitive piercings implant stains. The inherent violence of tattoo inscribes symbols of identity, ideology, and externalised will. Stylised advertisements emphasise consumption as a promise of Wish fulfilment. The materials are set to a soundscape that incorporates Giallo film soundtracks and ASMR-producing effects, inciting both fear and pleasure.
Out, damned spot is a collaborative project between Caitlin Hespe and Emilie Syme-Lamont that has evolved through ongoing conversations about haunted houses, the feeling of being foreign, horror movies soundtracks and that precise moment between wake and sleep.
“Imaginary uncanniness and real threat, it beckons to us and ends up engulfing us. It is thus not a lack of cleanliness or health that causes abjection but what disturbs identity, system, order. What does not respect borders, positions, rules. The in-between, the ambiguous, the composite.”
Julia Kristeva ‘ Powers of Horror’


*Words spoken by Lady Macbeth in Macbeth Act 5, scene 1, lines 30-34 -In the throes of sleepwalk/delusion she attempts to wash imaginary blood from her hands, a symbol of becoming undone by guilt and madness after corroborating the killing of King Duncan.