In luxury times, the bug is missing / Juliana Höschlová
2021. 07. 07. – 07. 28.
Juliana Höschlová: In luxury times, the bug is missing
“A művész tavaly tavasszal elkezdett sorozata, ahogy szinte minden az elmúlt másfél évben, szorosan a pandémiához köthető. Juliana Höschlová az első lezárások alatt kezdte el naplószerű és lassan napi rutinná váló digitális rajzsorozatát. A munkafolyamat egyfajta terápiaként funkcionált számára, amelyen keresztül el tudta magát foglalni és valamilyen perspektívát találni abban a „globális vákuumban”, amelyben hirtelen magunkat találtuk. De egyben azt is jelentette, hogy egyetemi tanulmányai után ismét visszatért a festészet klasszikus médiumához, illetve annak újragondolásához, mivel az eddig bevált lehetőségek (performanszok, helyspecifikus installációk) amelyekben dolgozni szokott, átmenetileg nem voltak elérhetők. Ahogy tavaly tavasszal a művész Instagram oldalát görgettem, a digitális rajzok egyszerre váltottak ki megnyugtató és turbulens érzeteket: az volt a benyomásom, hogy noha az elmúlt években kissé eltávolodtam az absztrakt művészettől, ilyen furcsa időkben talán mégis az ehhez hasonló ábrázolások lehetnek a legkifejezőbbek. A PINCÉben látható, többször elhalasztott kiállítás kapcsán Julianával arra jutottunk, hogy korábbi tervünk helyett ezt a sokkal aktuálisabb és egyben személyesebb sorozatot mutatjuk be. Juliana számára ezek a művek szorosan összefonódnak a természethez való kapcsolatával is: a Covid-19 miatt költözött el a városból a hegyekbe, ahol megtapasztalta nemcsak az évszakok változásából fakadó kitettséget, hanem azt is, hogy mit jelent, amikor az ivóvizet a közeli patakból hozod és amikor azzal kell foglalkoznod, legyen elég tűzifa télen a fűtéshez. Egyszerre fedezhető fel ebben egy sajátos eszképizmus, de a művész – korábbi munkáival összhangban – nem romantizálni akarja a természethez való ilyesfajta viszonyt, hanem pont hogy tudatosabbá szeretne válni általa. Juliana sétákból és kirándulásokból álló terepmunkája során különböző anyagokat, vizuális referenciákat gyűjtött, hogy aztán azokat digitálisan átalakítsa és létrehozza belőlük festményeit, rajzait és a kiállításra készült textilprintjeit. Ezek a hatalmas textilek a rájuk nyomtatott absztrakt mintázatokkal a kiállítást menedékké, búvóhellyé változtatják és egyben a textilipar által okozott környezeti károkra is reflektálnak, amely téma visszatérő motívum a művész életművében.”
Gadó Flóra
EN:
“The starting point for the project “Inner parts of features” which the artist started last spring is closely linked to the pandemic: Juliana Höschlová started her daily, diary-like digital drawings during the first lockdown. It functioned as some kind of therapy, to occupy herself every day and to find some perspective in the “global vacuum”. But it also meant going back to herself, back to the classical medium of painting which she also studied as there was no space and opportunity to continue her regular practice involving performance or site-specific projects. For me, scrolling through the artist’s Instagram feed that spring, evoked both a sense of tranquility and turbulence. I felt that even though I became distanced from abstract art, in such strange times, these kinds of depictions are maybe the most accurate. For the exhibition at PINCE, with Juliana we decided to show these current and more personal artworks even though we had different plans one and a half year ago before this global turbulence. Moreover, for the artist, these paintings are closely related to her everyday encounter of being in nature: it’s about Juliana’s experience of moving out of the city center to the mountains, experiencing the natural cycles, being dependent on drinking water from the local spring and having enough wood for winter times. It’s a form of escapism but not in order to romanticize nature, but to gain more self-awareness related to it. The artist has been hiking, walking and meanwhile searching, collecting visual material which she later categorized and digitally modified into digital paintings and textile prints. Using huge textiles with digital abstraction printed on, the exhibition becomes a dwelling place or a shelter, while both reflecting through the choice of material on the textile industry’s pollution impact, “one of the many bugs living in luxury times.”