Szilák Andrea – Bunker
2019. 12. 10.
Bunker
A kiállítás szentimentális hangvétellel fordul a jelen felé, tárgyai egy olyan kortárs víziót testesítenek meg, melynek jellemzője a komfortzóna keresése, a szorongás és az elvágyódás. Utópikus elmélkedés arról az állapotról, melyben keverednek az értékpluralizmus és az ökológiai válság korának ígéretei. Kiindulási pontja a környezet percepciója: a megfigyelés módszere egyrészt személyes, intellektuális és érzéki benyomásokon, másrészt a környezetnek mint koncepciónak a vizsgálatán alapul. A személyességet a mindennapokból vett tárgyak intimitása adja, melyek bár egy enteriőr részét is képezhetik, különálló műtárgyakként értelmezhetőek. Az egzisztenciális bizonytalanság jelen esetben nem képezi kritika tárgyát és nem fordul több vagy kevesebb empátiával sem a környezet, sem az ember felé. Leginkább azzal a jelenséggel foglalkozik, melynek során a folytonos múlt-idézés és jövő-felvetés, a jelen felszámolásához vezet. A nosztalgiát tehát nem valami olyan iránt érezzük, ami már nincs, hanem azok iránt a dolgok iránt melyek a jövőben már nem lesznek.
Megnyitotta: Vidra Réka