“A valóság, mint érzékszervi ingeregyüttes az adott tapasztaló szenzoros és belső, érzelmi-gondolati adottságainak, tapasztalatainak függvényében szűrődik, absztrahálódik, elveszik és kiegészül. A tapasztaló ezt a szűrt és egyben kiegészített halmazt valóságként kezelve közvetíti mások, más helyzetek felé, illetve sajátos formában manifesztálhatja (ld. műtárgy). Ezen tárgy újabb tapasztalók sajátos befogadási készletének szűrőjén át ismét részben elveszik, illetve részben kiegészül.
Vigyázat, az életünk nyomokban valóságot tartalmazhat.

ÁTTÉTEL [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]

1. Általában az áttesz igével kifejezett cselekvés, eljárás, művelet; az a cselekvés, hogy vmit vhova áttesznek
2. Gyorsírással írt szöveg átírása közönséges írással, ill. írásba.
3. (elavult) Idegen nyelvre v. idegen nyelvről való fordítás.
4. (műszaki nyelv) Mechanikai szerkezet, melynek az a feladata, hogy egy forgó tengelyről v. kerékről a kifejtett hatóerőt módosítva, rendsz. nagyobbítva és lassítva, átvigye egy másik, az alaptengelytől rendsz. eltérő nagyságú (fogas)kerékre, ill. tengelyre. Egyszerű, lassító, többszörös áttétel; a kerékpár áttétele. || a. (műszaki nyelv, fizika) Hajtóerőnek ilyen szerkezettel történő módosítása
5. (orvostudomány) Az a folyamat, amelynek során az eredeti gócból leszakadó sejtek, ill. baktériumok a szervezet más részében v. részeiben új góco(ka)t hoznak létre.
6. (zene) Zeneműnek vmely más, az eredetitől v. az előtte levőtől eltérő hangnemben való leírása v. lejátszása.
7. (pszichológia): Lelki folyamat, amelynek révén a tudattalan vágyak bizonyos tárgyra (=személyre) aktualizálódnak”
T.H.